|
A kiállítás Dr. Alexander Béla (1857-1916) egyetemi professzor, késmárki születésű orvos, a mai Szlovákia területének első röntgenológusa, Magyarország első röntgenológia professzora és docense, egy új szakterület a radiológia, alapítójának életét és munkásságát dokumentálja.
Gyógyszerészeti tanulmányai befejezése után intenzíven tanulmányozta a röntgensugarak gyógyításra gyakorolt hatását. Személyesen is találkozott Konrad Röntgennel.
A szepességi orvosok és gyógyszerészek egyesülete pénzügyi segítségével neki köszönhetően kezdte meg működését a mai Szlovákia területének első röntgenkészüléke. Az eszközt az erlangenei Reininger Gebert und Schall cégtől sikerült beszereznie. Ennek segítségével készítette el első röntgenképeit, melyeket fokozatosan tökéletesített.
Növények, majd állatok röntgenezése után elkészítette az első röntgenfelvételt az emberi testről. 1906-ban elsőként készített plasztikus röntgenfelvételt, mellyel lerakta a plasztikus röntgenográfia alapjait. Késmárki orvosként és belgyógyászként aktívan bekapcsolódott a város életébe is.
Az ő kezdeményezésére jött létre a település villamosítása és csatornázása, valamint Késmárk környékének erdősítése. Létrehozta a késmárki városszépítő egyesületet és a Magyar Rokkant- és Nyugalmazott Munkások Egyesületének helyi kirendeltségét. Kezdeményezésére, bár csak halála után, Késmárkon létrehoztak egy kórházat a Meese hotel régi épületében, mely napjainkban a Dr. Alexander Béla Kórház nevet viseli.
1907-ben a budapesti orvostudományi karon alakították ki a Központi Röntgenlaboratóriumot, melynek vezetőjévé Alexander Bélát nevezték ki. 1909-ben a budapesti orvostudományi karon a röntgenológia magántanárává és előadójává avatták. Itt létrehozta az első röntgenológiai tanszéket.
Dr. Alexander volt az első, aki a mai Szlovákia területén az X-sugár segítségével a tüdőbajt tanulmányozta. 1914. szeptember 22-én a budapesti egyetem professzori tanácsa az orvostudományi kar professzorává választotta, s a röntgenológia és radiológia rendkívüli egyetemi tanárává nevezte ki. Munkássága eredményeit több mint 100 szakmai tudományos értekezésben tette közzé.
1916. január 16-án hunyt el Budapesten. Holttestét Késmárkba szállították és a helyi történelmi temetőben helyezték örök nyugalomra. Életét és munkásságát gazdag fényképes és írásos anyag dokumentálja. A legértékesebb kiállítási darab az ő röntgengépe, mely korának egyetlen megmaradt példánya Szlovákiában. Dr. Alexander első röntgenképeit 1988-ban az akkori Csehszlovák Kultúrminisztérium nemzeti kulturális emlékké nyilvánította. Egy részük a késmárki múzeum gyűjteményében található.
